Electronic Design
A koncepciótól a valóságigElectronic Design
Ez a kiváló könyv a 21st századi mérnöki hallgatóknak és gyakorló szakembereknek nyújt segítséget a hatékony elektronikus áramkörök és rendszerek elemzéséhez és tervezéséhez. Számos áramköri példát tartalmaz, amelyek a TINA-ban az egérkattintással elérhetők a DesignSoft által kiadott könyv elektronikus kiadásából.
TARTALOMJEGYZÉK
1. fejezet: ALAPFOGALMAK
2. fejezet: IDEÁLIS MŰKÖDÉSI ERŐSÍTŐK
3. fejezet: FÉLVEZETŐI Diódaáramkör-elemzés
4. fejezet: BIPOLÁRIS JUNCTION TRANZISZTOR ÁRAMKÖRÖK
5. fejezet: BIPOLÁRIS JUNCTION TRANZISZTOR ERŐSÍTŐK
6. fejezet: TERÜLETI HATÁSÚ TRANZISZTOR erősítők
7 fejezet: AZ ÁTLÁTHATÓSÁGOK BÁZIS STABILITÁSA
8. fejezet: TELJESÍTMÉNYERŐSÍTŐK ÉS TÁPELLÁTÓK
9. fejezet: GYAKORLATI MŰKÖDÉSI ERŐSÍTŐK
10. fejezet: A tranzisztoros erősítők frekvencia-viselkedése
11. fejezet: VISSZAJELZÉS ÉS STABILITÁS
12. fejezet: AKTÍV SZŰRŐK
13. fejezet: QUASI-LINEAR ÁRAMKÖRÖK
14. fejezet: HÚZOTT Hullámerők és időzítési áramkörök
15. fejezet: DIGITÁLIS LOGIKUS CSALÁDOK
16. fejezet: DIGITÁLISAN INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK
1. FEJEZET - ALAPFOGALMAK |
1.0 Bevezetés 1.1 története, 1 1.2 Solid State Circuit modellek, 3 1.3 lineáris és nemlineáris áramkör elemek, 4 1.4 analóg és digitális jelek, 6 1.5 függő források, 7 1.6 frekvenciahatások, 8 1.7 elemzés és tervezés, 10 |
1.7.1 A tervezés és elemzés összehasonlítása, 10 1.7.2 A tervezési követelmények eredete, 10 1.7.3 Mit jelent az "Open-Ended" és a "Trade Off" ?, 11 |
1.8 számítógépes szimulációk, 13 A tervezési folyamat 1.9 összetevői, 14 |
1.9.1 tervezési elvek, 15 1.9.2 probléma meghatározás, 16 1.9.3 A probléma megosztása, 17 1.9.4 dokumentáció, 17 1.9.5 A vázlatos diagram, 18 1.9.6 Az alkatrészlista, 18 1.9.7 futási listák és egyéb dokumentáció, 19 1.9.8 Dokumentumok használata, 20 1.9.9 Design Checklist, 20 1.9.10 prototípus a kör, 21 |
Összefoglalás, 23 |
2. FEJEZET - IDEÁLIS MŰKÖDÉSI EREDMÉNYEK |
2.0 Bevezetés, 24 2.1 ideális op-erősítők, 25 |
2.1.1 függő források, 25 2.1.2 operációs erősítő egyenértékű áramkör, 27 2.1.3 elemzési módszer, 30 |
2.2 Az inverz erősítő, 30 2.3 A nem inverz erősítő, 33 2.4 bemeneti ellenállása az Op-Amp áramköröknek, 41 2.5 kombinált inverz és nem inverz bemenetek, 44 2.6 Op-Amp áramkörök tervezése, 46 2.7 Egyéb op-Amp alkalmazások, 52 |
2.7.1 negatív impedancia áramkör, 52 2.7.2 függő áram generátor, 53 2.7.3 Áramfeszültség-átalakító, 54 2.7.4 feszültség-áram átalakító, 55 2.7.5 Inverzáló erősítő impedanciával, 56 2.7.6 analóg számítógépes alkalmazások, 57 2.7.7 nem inverz Miller integrátor, 59 |
Összefoglalás, 60 Problémák, 60 |
3. FEJEZET - FÉLVEZETŐI DIÓDKÖR ÁRAMELEMZÉS |
3.0 Bevezetés, 70 3.1 félvezetők elmélete, 71 |
3.1.1 vezetés az anyagokban, 73 3.1.2 vezetés félvezető anyagokban, 75 3.1.3 kristályszerkezet, 76 3.1.4 Elektronok és lyukak generálása és rekombinációja, 78 3.1.5 Doped Félvezetők, 79 3.1.6 n-típusú félvezető, 80 3.1.7 p-típusú félvezető, 80 3.1.8 hordozókoncentrációk, 80 3.1.9 felesleges hordozók, 82 3.1.10 rekombináció és felesleges hordozók létrehozása, 82 3.1.11 Elektromos áram szállítása, 83 3.1.12 hordozók diffúziója, 83 3.1.13 Drift egy elektromos mezőben, 84 |
3.2 félvezető diódák, 87 |
3.2.1 Diódakonstrukció, 89 3.2.2 kapcsolat a diódaáram és a diódás feszültség között, 90 3.2.3 dióda működés, 92 3.2.4 hőmérséklethatások, 93 3.2.5 dióda egyenértékű áramkör modellek, 95 3.2.6 dióda áramkör elemzés, 96 Grafikus elemzés, 96 Darab-lineáris közelítés, 99 3.2.7 teljesítménykezelési képesség, 103 3.2.8 dióda kapacitás, 104 |
3.3 korrekció, 104 |
3.3.1 félhullámú korrekció, 105 3.3.2 teljes hullám korrekció, 106 3.3.3 szűrés, 107 3.3.4 feszültség kétszeres áramkör, 110 |
3.4 Zener diódák, 112 |
3.4.1 Zener szabályozó, 113 3.4.2 Gyakorlati Zener diódák és százalékos szabályozás, 117 |
3.5 vágók és szorítók, 119 |
3.5.1 Clippers, 119 3.5.2 szorítók, 124 |
3.6 Op-Amp áramkörök, amelyek diódákat tartalmaznak, 127 3.7 alternatív típusú diódák, 129 |
3.7.1 Schottky diódák, 129 3.7.2 fénykibocsátó diódák (LED), 130 3.7.3 fotódiodek, 131 |
3.8 gyártói specifikációk, 132 Összefoglalás, 133 Problémák, 134 |
4. FEJEZET - BIPOLAR JUNCTION TRANSISTOR CIRCUITS |
4.0 Bevezetés, 149 4.1 szerkezete a bipoláris tranzisztoroknak, 149 4.2 nagy jelű BJT modell, 153 4.3 kis jelek származtatása ac Modellek, 154 4.4 kétportos kis jel ac Modellek, 156 4.5 karakterisztikus görbék, 158 4.6 gyártói adatlapok BJT-khez, 160 4.7 BJT modellek számítógépes szimulációkhoz, 161 4.8 egyfokozatú erősítő konfigurációk, 164 4.9 egyfokozatú erősítők, 166 előfeszítése 4.10 teljesítmény szempontok, 169 |
4.10.1 170-egyenletek, XNUMX |
4.11 analízis és feszültségerősítő bias áramkörök tervezése, 172 |
4.11.1 elemzési eljárás, 172 4.11.2 tervezési eljárás, 177 4.11.3 erősítő tápforrások, 183 4.11.4 összetevők kiválasztása, 184 |
Az 4.12 184 áramköri áramkörök XNUMX elemzése és tervezése 4.13 A bipoláris Junction Transistors188 nemlinearitása 4.14 A BJT áramkörök kikapcsolása, 190 4.15 integrált áramköri gyártás, 192 |
4.15.1 tranzisztor és diódák, 192 4.15.2 ellenállások, 193 4.15.3 kondenzátorok, 193 4.15.4 oldalsó tranzisztor, 194 |
Összefoglalás, 194 Problémák, 195 |
5. FEJEZET - BIPOLAR JUNCTION TRANSISTOR AMPLIFIERS |
5.0 Bevezetés, 207 5.1 Common-Emitter erősítő, 208 |
5.1.1 Gain impedancia képlet, 208 5.1.2 bemeneti ellenállás, Rin, 209 5.1.3 Áramerősség, Ai, 210 5.1.4 feszültséggyarapodás, Av, 210 5.1.5 kimeneti ellenállás, Ro, 211 |
5.2. Közös-emitter emitter ellenállással (emitter-ellenállás erősítő), 213 |
5.2.1 bemeneti ellenállás, Rin, 213 5.2.2 Áramerősség, Ai, 215 5.2.3 feszültséggyarapodás, Av, 215 5.2.4 kimeneti ellenállás, Ro, 215 |
5.3 közös gyűjtő (emitter-követő) erősítő, 224 |
5.3.1 bemeneti ellenállás, Rin, 224 5.3.2 Áramerősség, Ai, 225 5.3.3 feszültséggyarapodás, Av, 225 5.3.4 kimeneti ellenállás, Ro, 226 |
5.4 közös alaperősítő, 230 |
5.4.1 bemeneti ellenállás, Rin, 231 5.4.2 Áramerősség, Ai, 231 5.4.3 feszültséggyarapodás, Av, 232 5.4.4 kimeneti ellenállás, Ro, 232 |
5.5 tranzisztorerősítő alkalmazások, 236 5.6 Phase Splitter, 237 5.7 erősítő csatlakozó, 238 |
5.7.1 kapacitív csatolás, 238 5.7.2 közvetlen csatlakozás, 238 5.7.3 transzformátor csatlakozó, 241 5.7.4 optikai csatlakozó, 243 |
5.8 többfokozatú erősítő elemzés, 245 5.9 Cascode konfiguráció, 250 5.10 áramforrások és aktív terhelések, 252 |
5.10.1 Egy egyszerű áramforrás, 252 5.10.2 Widlar áramforrás, 253 5.10.3 Wilson áramforrás, 256 5.10.4 több áramforrás az aktuális tükör használatával, 258 |
Összefoglalás, 259 Problémák, 262 |
6. FEJEZET - TERÜLETI HATÉKONY ÁTLÁTHATÓSÍTÓK |
6.0 Bevezetés, 277 6.1 Előnyök és hátrányok az FET-eknek, 278 6.2 fém-oxid félvezető FET (MOSFET), 279 |
6.2.1 Enhancement-Mode MOSFET termináljellemzők, 281 6.2.2 kiürülési mód MOSFET, 284 6.2.3 nagyméretű egyenértékű áramkör, 287 6.2.4 MOSFET, 287 kisjelű modellje |
6.3 Junction térhatás-tranzisztor (JFET), 290 |
6.3.1 JFET Gate-to-Source feszültségváltozás, 293 6.3.2 JFET átviteli jellemzők, 293 6.3.3 JFET kis jel ac Modell, 296 |
6.4 FET erősítő konfigurációk és torzítás, 299 |
6.4.1 diszkrét komponensű MOSFET elhajlás, 299 |
6.5 MOSFET integrált áramkörök, 302 |
6.5.1 integrált áramkörök, 303 előtérbe helyezése 6.5.2 testhatás, 305 |
6.6 MOSFET és JFET, 306 összehasonlítása 6.7 FET modellek számítógépes szimulációkhoz, 308 6.8 FET erősítők - Canonical konfigurációk, 312 6.9 FET erősítő elemzés, 314 |
6.9.1 A CS (és a forrásellenállás) erősítő, 314 6.9.2 A CG erősítő, 319 6.9.3 A CD (SF) erősítő, 323 |
6.10 FET erősítő tervezése, 326 |
6.10.1 A CS erősítő, 326 6.10.2 A CD-erősítő, 336 6.10.3 Az SF Bootstrap erősítő, 340 |
6.11 egyéb eszközök, 343 |
6.11.1 Metal Semiconductor Barrier Junction tranzisztor, 343 6.11.2 VMOSFET, 344 6.10.3 Egyéb MOS eszközök, 344 |
Összefoglalás, 345 Problémák, 346 |
7. FEJEZET - A TRANZISZTOROS ERŐSÍTŐK BIAS-STABILITÁSA |
7.0 Bevezetés, 358 7.1 Az elfogultság típusai, 358 |
7.1.1 aktuális visszacsatolás, 359 7.1.2 feszültség és áramfeszültség, 360 |
7.2 A paraméterváltozások hatása - torzítási stabilitás, 362. o |
7.2.1 CE konfiguráció, 363 7.2.2 EF konfiguráció, 369 |
7.3 dióda kompenzáció, 372 7.4 tervezése a BJT erősítő elhelyezési stabilitására, 374 7.5 FET hőmérséklethatások, 375 7.6 hőmérséklet-változások csökkentése, 377 Összefoglalás, 379 Problémák, 380 |
8. FEJEZET - TELJESÍTMÉNYERŐSÍTŐK ÉS TÁPELLÁTÓK
8.0 Bevezetés, 384 8.1 erősítők osztályai, 384 |
8.1.1 osztályú A művelet, 385 8.1.2 B-osztályú működés, 385 8.1.3 Class AB művelet, 387 8.1.4 C-osztályú működés, 388 |
8.2 teljesítményerősítő áramkörök - A-osztályú működés, 389 |
8.2.1 induktív kapcsolású erősítő, 389 8.2.2 transzformátor-kapcsolt teljesítményerősítő, 391 |
8.3 teljesítményerősítő áramkörök - B-osztályú működés, 395 |
8.3.1 komplementer szimmetria B-osztályú és -AB teljesítményerősítő, 395 8.3.2 dióda-kompenzált kiegészítő-szimmetria B-osztályú teljesítményerősítők (CSDC), 398 8.3.3 teljesítmény-számítások a B-osztályú push-pull-erősítőhöz, 401 |
8.4 Darlington áramkör, 408 8.5 tápegység teljesítménytranzisztorokkal, 413 |
8.5.1 tápegység, különálló komponenseket használva, 413 8.5.2 tápegység IC szabályozóval (három terminál szabályozó), 417 8.5.3 tápegység, háromterminál állítható szabályozóval, 421 8.5.4 magasabb áramú szabályozó, 422 |
8.6 kapcsoló szabályozók, 423 |
8.6.1 kapcsolási szabályozók hatékonysága, 425 |
Összefoglalás, 425 Problémák, 426 |
XN. FEJEZET - GYAKORLATI OPERATÍV HASZNOSÍTÓK |
9.0 Bevezetés, 437 9.1 differenciálerősítők, 438 |
9.1.1 dc Átviteli jellemzők, 438 9.1.2 közös mód és differenciál üzemmód-nyereség, 439 9.1.3 differenciálerősítő állandó áramforrással, 442 9.1.4 differenciálerősítő egy végű bemenettel és kimenettel, 445 |
9.2 szinteltolás, 451 9.3 A tipikus Op-Amp, 454 |
9.3.1 csomagolás, 455 9.3.2 teljesítményigény, 456 9.3.3 Az 741 Op-Amp, 456 Bias áramkörök, 457 Rövidzárlat védelem, 457 Bemeneti szakasz, 458 Közepes szakasz, 458 458 kimeneti szakasz |
9.4 gyártói specifikációk, 459 9.5 Gyakorlati opciók, 459 |
9.5.1 nyílt hurkú feszültséggyarapodás (G), 460 9.5.2 módosított Op-Amp modell, 461 9.5.3 bemeneti eltolás feszültség (Vio), 461 9.5.4 bemeneti torziós áram (Ibias), 463 9.5.5 közös módú visszautasítás, 467 9.5.6 tápegység visszautasítási aránya, 467 9.5.7 kimeneti ellenállás, 468 |
9.6 Op-Amp áramkörök számítógépes szimulációja, 471 9.7 nem inverz erősítő, 473 |
9.7.1 bemenet és kimeneti ellenállás, 473 9.7.2 feszültségnövekedés, 475 9.7.3 többszörös bemeneti erősítő, 478 |
9.8 inverz erősítő, 479 |
9.8.1 bemenet és kimeneti ellenállás, 479 9.8.2 feszültségnövekedés, 480 9.8.3 többszörös bemeneti erősítők, 482 |
9.9 differenciál összegzés, 485 9.10 erősítők kiegyensúlyozott bemenetekkel vagy kimenetekkel, 489 9.11 kapcsolás több bemenet között, 492 9.12 Power Audio opciók, 493 |
9.12.1 Bridge Power Op-Amp, 494 9.12.2 Intercom, 495 |
Összefoglalás, 496 Problémák, 496 |
XN. FEJEZET - AZ ÁTMENETI TEVÉKENYSÉGEK FREKVENCIABIZTONSÁGA |
10.0 Bevezetés, 509 10.1 erősítők alacsony frekvenciájú válaszai, 513 |
10.1.1 513 kisülési ellenállás erősítő alacsony frekvenciájú reakciója 10.1.2 tervezés egy adott frekvencia karakterisztikához, 518 10.1.3, az 522 közös jeladó erősítő alacsony frekvenciájú válaszai 10.1.4, 525, a közös forrás erősítő alacsony frekvenciájú válaszai 10.1.5 528 közös alaperősítő alacsony frekvenciájú válaszai 10.1.6 kisfrekvenciás válasz az emitter-követő erősítő, 529 10.1.7, 530, a forráskövető erősítő alacsony frekvenciájú válaszai |
10.2 nagyfrekvenciás tranzisztoros modellek, 532 |
10.2.1 Miller tétel, 533 10.2.2 nagyfrekvenciás BJT modell, 534 10.2.3 nagyfrekvenciás FET modell, 537 |
10.3 Az erősítők nagy frekvenciájú válaszai, 538 |
10.3.1 nagyfrekvenciás válasz a közös emitter erősítővel, 538 10.3.2 nagyfrekvenciás válasz a közös forrás erősítőjéhez, az 542 10.3.3 nagyfrekvenciás válasz a közös alaperősítővel, 544 10.3.4 nagyfrekvenciás válasz az emitter-követő erősítő, 546 10.3.5 nagyfrekvenciás válasz a közös lefolyó (SF) erősítővel, 548 10.3.6 Cascode erősítők, 549 |
10.4 nagyfrekvenciás erősítő tervezése, 550 10.5 frekvencia válasz az Op-Amp áramkörökben, 550 |
10.5.1 Open-Loop Op-Amp Response554 10.5.2 fáziseltolás, 557 10.5.3 átütési sebesség, 557 10.5.4 tervező erősítők több opcióval, 560 10.5.5 101 erősítő, 567 |
Összefoglalás, 570 Problémák, 571 |
11. FEJEZET - VISSZAJELZÉS ÉS STABILITÁS |
11.0 Bevezetés, 585 11.1 visszacsatolási erősítő megfontolások, 586 11.2 visszacsatolási típusok, 587 11.3 visszajelző erősítők, 588 |
11.3.1 Áramvisszajelzés - feszültség levonása diszkrét erősítőknél, 588 11.3.2. Feszültségvisszajelzés - Diszkrét erősítők áramvonása, 592 |
11.4 többfokozatú visszacsatoló erősítők, 594 11.5 visszajelzés az operációs erősítőkben, 595 11.6 visszacsatoló erősítők stabilitása, 599 |
11.6.1 rendszerstabilitás és frekvencia-válasz, 601 11.6.2 Bode grafikonok és rendszerstabilitás, 605 |
11.7 Frekvenciaválasz - Visszajelzés erősítő, 610 |
11.7.1 egypólusú erősítő, 610 11.7.2 kétpólusú erősítő, 611 |
11.8-tervezés hárompólusú erősítővel, ólom-kiegyenlítővel, 617 11.9 Phase-Lag Equalizer, 623 11.10 hatások a kapacitív töltésre, 624 11.11 oszcillátorok, 625 |
11.11.1 A Colpitts és a Hartley Oszcillátorok, 625 11.11.2 A Wien-híd oszcillátor, 626 11.11.3 A fáziseltolódás oszcillátor, 628 11.11.4 A kristály oszcillátor, 629 11.11.5 Touch-Tone generátor, 631 |
Összefoglalás, 631 Problémák, 633 |
12 FEJEZET - AKTÍV SZŰRŐK |
12.0 Bevezetés, 641 12.1 integrátorok és differenciálók, 641 12.2 aktív hálózati tervezés, 645 12.3 aktív szűrők, 648 |
12.3.1 szűrő tulajdonságai és osztályozása, 649 12.3.2 elsőrendű aktív szűrők, 655 |
12.4 egyerősítő - általános típus, 666 12.5 klasszikus analóg szűrők, 668 |
12.5.1 Butterworth szűrők, 669 12.5.2 Chebyshev szűrők, 672 |
12.6 átalakítások, 674 |
12.6.1 alacsony áthaladás a nagy átjárású transzformációhoz, 674 12.6.2 alacsony átjáró a sáv-átviteli átalakításhoz, 675 |
12.7 Butterworth és Chebyshev szűrők tervezése, 676 |
12.7.1 aluláteresztő szűrő kialakítás, 677 12.7.2 szűrési sorrend, 677 12.7.3 Paraméter skála faktor, 680 12.7.4 High-Pass szűrő, 688 12.7.5 Band-Pass és Band-Stop szűrő tervezése, 690 |
12.8 integrált áramköri szűrők, 694 |
12.8.1 kapcsolt kondenzátor szűrők, 695 12.8.2 hatodik sorrendű kapcsolt kondenzátor Butterworth aluláteresztő szűrő, 697 |
12.9 Záró megjegyzések, 699 Összefoglalás, 699 Problémák, 700 |
13. FEJEZET - QUASI-LINEAR CIRCUITS |
13.0 Bevezetés, 706 13.1 egyenirányítók, 706 13.2 visszacsatolási korlátozók, 717 13.3 komparátorok, 731 13.4 Schmitt triggerek, 735 |
13.4.1 Schmitt triggerek, 738 13.4.2 integrált áramkör Schmitt Trigger, 744 |
13.5 konverzió analóg és digitális között, 746 |
13.5.1 digitális analóg átalakító, 746 13.5.2 analóg-digitális átalakító, 747 |
Összefoglalás, 751 Problémák, 752 |
14. FEJEZET - HULLADOTT HULLÁMFORRÁSOK ÉS IDŐZÍTÉSI ÁRAMKÖRE |
14.0 Bevezetés, 760 14.1 High-Pass RC Hálózat, 762 |
14.1.1 A High-Pass hálózat állandó állapota az impulzus vonatra, 766 |
14.2 Állandó állapotú válasz-Low-Pass RC Hálózat a pulzus vonathoz, 771 14.3 diódák, 777 |
14.3.1 A dióda áramkör állandó állapota az impulzus vonatra, 777 |
14.4 Trigger áramkörök, 781 |
14.4.1 Pulse Train Response, 782 |
14.5 Az 555 időzítő, 783 |
14.5.1 A relaxációs oszcillátor, 784 14.5.2 Az 555 oszcillátor, 787 14.5.3 Az 555 monostabil áramkörként, 794 |
Összefoglalás, 796 Problémák, 797 |
15. FEJEZET - DIGITÁLIS LOGIKAI CSALÁDOK |
15.0 Bevezetés, 805 15.1 Digitális logika alapfogalmai, 805 |
15.1.1 állapot definíciók - pozitív és negatív logika, 806 15.1.2 időfüggetlen vagy záratlan logika, 807 15.1.3 időfüggő vagy Clocked Logic, 807 15.1.4 Elemi logikai függvények, 807 15.1.5 logikai algebra, 811 |
15.2 IC építése és csomagolása, 812 15.3 gyakorlati megfontolások a digitális tervezésben, 814 15.4 BJT-k digitális áramkörének jellemzői, 817 15.5 bipoláris logikai családok, 818 15.6 tranzisztor-tranzisztor logika (TTL), 818 |
15.6.1 nyitott kollektor konfigurációk, 820 15.6.2 Active Pull Up, 823 15.6.3 H-TTL és LP-TTL kapuk, 828 15.6.4 Schottky TTL kapuk, 828 15.6.5 Tri-State Gates, 829 15.6.6 eszközök listája, 831 |
15.7 kibocsátással összekapcsolt logika (ECL), 832 |
15.7.1 eszközök listája, 834 |
15.8 digitális áramkör jellemzői az FET-eknek, 835 |
15.8.1 A n-Hannel Enhancement MOSFET, 835 15.8.2 A p-Csatornafejlesztés MOSFET, 835 |
15.9 FET tranzisztor családok, 836 |
15.9.1 n-Hannel MOS, 836 15.9.2 p-Hannel MOS, 836 |
15.10 komplementer MOS (CMOS), 837 |
15.10.1 CMOS analóg kapcsoló, 841 15.10.2 CMOS eszközlisták és használati szabályok, 843 |
15.11 logikai családok összehasonlítása, 845 Összefoglalás, 847 Problémák, 848 |
16. FEJEZET - DIGITÁLIS INTEGRÁLT CIRCUITS |
16.0 Bevezetés, 856 16.1 dekóderek és kódolók, 857 |
16.1.1 adatválasztó / multiplexer, 860 16.1.2 billentyűzet kódolók / dekóderek, 862 16.1.3 paritásgenerátorok / ellenőrzők, 864 |
16.2 illesztőprogramok és társított rendszerek, 864 |
16.2.1 A folyadékkristályos kijelző (LCD), 867 |
16.3 Flip-Flops, reteszek és Shift regiszterek, 868 |
16.3.1 Flip-Flops, 870 16.3.2 reteszek és memóriák, 875 16.3.3 Shift regiszterek, 877 |
16.4 számlálók, 879 |
16.4.1 frekvencia mérés, 886 |
16.5 órák, 889 |
16.5.1 feszültségvezérelt oszcillátor, 889 |
16.6 memóriák, 892 |
16.6.1 soros memóriák, 892 16.6.2 véletlen hozzáférésű memória (RAM), 895 16.6.3 ROM-ok és PROM-ek, 896 16.6.4 EPROM-ok, 897 |
16.7 több komplex áramkör, 899 |
16.7.1 aritmetikai logikai egység (ALU), 899 16.7.2 Full Adders, 900 16.7.3 Look-Ahead Carry Generátorok, 900 16.7.4 nagyság komparátor, 902 |
16.8 programozható Array Logic (PAL), 903 16.9 Bevezetés a problémákba, 903 |
16.9.1 Véletlen számok generálása, 904 16.9.2 mechanikus szögmérés, 904 16.9.3 A Hall-Effect kapcsoló, 905 16.9.4 A Windows időzítése, 906 |
16.10 Záró megjegyzések, 907 Problémák, 908 |
FÜGGELÉKEK
A. Micro-Cap és SPICE, 929
B. Standard komponens értékek, 944
C. A gyártók adatlapjai, 946
D. Válasz a kiválasztott problémákra, 985