Electronic Design

A koncepciótól a valóságig

Electronic Design

A koncepciótól a valóságig
Elektronikus tervezés - koncepciótól a valóságig, 4th elektronikus kiadás

Elektronikus tervezés - a koncepciótól a valóságig
Martin S. Roden, Gordon L. Carpenter és William R. Wieserman
4th Elektronikus kiadás

Ez a kiváló könyv a 21st századi mérnöki hallgatóknak és gyakorló szakembereknek nyújt segítséget a hatékony elektronikus áramkörök és rendszerek elemzéséhez és tervezéséhez. Számos áramköri példát tartalmaz, amelyek a TINA-ban az egérkattintással elérhetők a DesignSoft által kiadott könyv elektronikus kiadásából.

TARTALOMJEGYZÉK

1. fejezet: ALAPFOGALMAK

2. fejezet: IDEÁLIS MŰKÖDÉSI ERŐSÍTŐK

3. fejezet: FÉLVEZETŐI Diódaáramkör-elemzés

4. fejezet: BIPOLÁRIS JUNCTION TRANZISZTOR ÁRAMKÖRÖK

5. fejezet: BIPOLÁRIS JUNCTION TRANZISZTOR ERŐSÍTŐK

6. fejezet: TERÜLETI HATÁSÚ TRANZISZTOR erősítők

7 fejezet: AZ ÁTLÁTHATÓSÁGOK BÁZIS STABILITÁSA

8. fejezet: TELJESÍTMÉNYERŐSÍTŐK ÉS TÁPELLÁTÓK

9. fejezet: GYAKORLATI MŰKÖDÉSI ERŐSÍTŐK

10. fejezet: A tranzisztoros erősítők frekvencia-viselkedése

11. fejezet: VISSZAJELZÉS ÉS STABILITÁS

12. fejezet: AKTÍV SZŰRŐK

13. fejezet: QUASI-LINEAR ÁRAMKÖRÖK

14. fejezet: HÚZOTT Hullámerők és időzítési áramkörök

15. fejezet: DIGITÁLIS LOGIKUS CSALÁDOK

16. fejezet: DIGITÁLISAN INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK

1. FEJEZET - ALAPFOGALMAK
1.0 Bevezetés
1.1 története, 1
1.2 Solid State Circuit modellek, 3
1.3 lineáris és nemlineáris áramkör elemek, 4
1.4 analóg és digitális jelek, 6
1.5 függő források, 7
1.6 frekvenciahatások, 8
1.7 elemzés és tervezés, 10
1.7.1 A tervezés és elemzés összehasonlítása, 10
1.7.2 A tervezési követelmények eredete, 10
1.7.3 Mit jelent az "Open-Ended" és a "Trade Off" ?, 11
1.8 számítógépes szimulációk, 13
A tervezési folyamat 1.9 összetevői, 14
1.9.1 tervezési elvek, 15
1.9.2 probléma meghatározás, 16
1.9.3 A probléma megosztása, 17
1.9.4 dokumentáció, 17
1.9.5 A vázlatos diagram, 18
1.9.6 Az alkatrészlista, 18
1.9.7 futási listák és egyéb dokumentáció, 19
1.9.8 Dokumentumok használata, 20
1.9.9 Design Checklist, 20
1.9.10 prototípus a kör, 21
Összefoglalás, 23
2. FEJEZET - IDEÁLIS MŰKÖDÉSI EREDMÉNYEK
2.0 Bevezetés, 24
2.1 ideális op-erősítők, 25
2.1.1 függő források, 25
2.1.2 operációs erősítő egyenértékű áramkör, 27
2.1.3 elemzési módszer, 30
2.2 Az inverz erősítő, 30
2.3 A nem inverz erősítő, 33
2.4 bemeneti ellenállása az Op-Amp áramköröknek, 41
2.5 kombinált inverz és nem inverz bemenetek, 44
2.6 Op-Amp áramkörök tervezése, 46
2.7 Egyéb op-Amp alkalmazások, 52
2.7.1 negatív impedancia áramkör, 52
2.7.2 függő áram generátor, 53
2.7.3 Áramfeszültség-átalakító, 54
2.7.4 feszültség-áram átalakító, 55
2.7.5 Inverzáló erősítő impedanciával, 56
2.7.6 analóg számítógépes alkalmazások, 57
2.7.7 nem inverz Miller integrátor, 59
Összefoglalás, 60
Problémák, 60
3. FEJEZET - FÉLVEZETŐI DIÓDKÖR ÁRAMELEMZÉS
3.0 Bevezetés, 70
3.1 félvezetők elmélete, 71
3.1.1 vezetés az anyagokban, 73
3.1.2 vezetés félvezető anyagokban, 75
3.1.3 kristályszerkezet, 76
3.1.4 Elektronok és lyukak generálása és rekombinációja, 78
3.1.5 Doped Félvezetők, 79
3.1.6 n-típusú félvezető, 80
3.1.7 p-típusú félvezető, 80
3.1.8 hordozókoncentrációk, 80
3.1.9 felesleges hordozók, 82
3.1.10 rekombináció és felesleges hordozók létrehozása, 82
3.1.11 Elektromos áram szállítása, 83
3.1.12 hordozók diffúziója, 83
3.1.13 Drift egy elektromos mezőben, 84
3.2 félvezető diódák, 87
3.2.1 Diódakonstrukció, 89
3.2.2 kapcsolat a diódaáram és a diódás feszültség között, 90
3.2.3 dióda működés, 92
3.2.4 hőmérséklethatások, 93
3.2.5 dióda egyenértékű áramkör modellek, 95
3.2.6 dióda áramkör elemzés, 96
     Grafikus elemzés, 96
     Darab-lineáris közelítés, 99
3.2.7 teljesítménykezelési képesség, 103
3.2.8 dióda kapacitás, 104
3.3 korrekció, 104
3.3.1 félhullámú korrekció, 105
3.3.2 teljes hullám korrekció, 106
3.3.3 szűrés, 107
3.3.4 feszültség kétszeres áramkör, 110
3.4 Zener diódák, 112
3.4.1 Zener szabályozó, 113
3.4.2 Gyakorlati Zener diódák és százalékos szabályozás, 117
3.5 vágók és szorítók, 119
3.5.1 Clippers, 119
3.5.2 szorítók, 124
3.6 Op-Amp áramkörök, amelyek diódákat tartalmaznak, 127
3.7 alternatív típusú diódák, 129
3.7.1 Schottky diódák, 129
3.7.2 fénykibocsátó diódák (LED), 130
3.7.3 fotódiodek, 131
3.8 gyártói specifikációk, 132
Összefoglalás, 133
Problémák, 134
4. FEJEZET - BIPOLAR JUNCTION TRANSISTOR CIRCUITS
4.0 Bevezetés, 149
4.1 szerkezete a bipoláris tranzisztoroknak, 149
4.2 nagy jelű BJT modell, 153
4.3 kis jelek származtatása ac Modellek, 154
4.4 kétportos kis jel ac Modellek, 156
4.5 karakterisztikus görbék, 158
4.6 gyártói adatlapok BJT-khez, 160
4.7 BJT modellek számítógépes szimulációkhoz, 161
4.8 egyfokozatú erősítő konfigurációk, 164
4.9 egyfokozatú erősítők, 166 előfeszítése
4.10 teljesítmény szempontok, 169
4.10.1 170-egyenletek, XNUMX
4.11 analízis és feszültségerősítő bias áramkörök tervezése, 172
4.11.1 elemzési eljárás, 172
4.11.2 tervezési eljárás, 177
4.11.3 erősítő tápforrások, 183
4.11.4 összetevők kiválasztása, 184
Az 4.12 184 áramköri áramkörök XNUMX elemzése és tervezése
4.13 A bipoláris Junction Transistors188 nemlinearitása
4.14 A BJT áramkörök kikapcsolása, 190
4.15 integrált áramköri gyártás, 192
4.15.1 tranzisztor és diódák, 192
4.15.2 ellenállások, 193
4.15.3 kondenzátorok, 193
4.15.4 oldalsó tranzisztor, 194
Összefoglalás, 194
Problémák, 195

5. FEJEZET - BIPOLAR JUNCTION TRANSISTOR AMPLIFIERS
5.0 Bevezetés, 207
5.1 Common-Emitter erősítő, 208
5.1.1 Gain impedancia képlet, 208
5.1.2 bemeneti ellenállás, Rin, 209
5.1.3 Áramerősség, Ai, 210
5.1.4 feszültséggyarapodás, Av, 210
5.1.5 kimeneti ellenállás, Ro, 211
5.2. Közös-emitter emitter ellenállással (emitter-ellenállás erősítő), 213
5.2.1 bemeneti ellenállás, Rin, 213
5.2.2 Áramerősség, Ai, 215
5.2.3 feszültséggyarapodás, Av, 215
5.2.4 kimeneti ellenállás, Ro, 215
5.3 közös gyűjtő (emitter-követő) erősítő, 224
5.3.1 bemeneti ellenállás, Rin, 224
5.3.2 Áramerősség, Ai, 225
5.3.3 feszültséggyarapodás, Av, 225
5.3.4 kimeneti ellenállás, Ro, 226
5.4 közös alaperősítő, 230
5.4.1 bemeneti ellenállás, Rin, 231
5.4.2 Áramerősség, Ai, 231
5.4.3 feszültséggyarapodás, Av, 232
5.4.4 kimeneti ellenállás, Ro, 232
5.5 tranzisztorerősítő alkalmazások, 236
5.6 Phase Splitter, 237
5.7 erősítő csatlakozó, 238
5.7.1 kapacitív csatolás, 238
5.7.2 közvetlen csatlakozás, 238
5.7.3 transzformátor csatlakozó, 241
5.7.4 optikai csatlakozó, 243
5.8 többfokozatú erősítő elemzés, 245
5.9 Cascode konfiguráció, 250
5.10 áramforrások és aktív terhelések, 252
5.10.1 Egy egyszerű áramforrás, 252
5.10.2 Widlar áramforrás, 253
5.10.3 Wilson áramforrás, 256
5.10.4 több áramforrás az aktuális tükör használatával, 258
Összefoglalás, 259
Problémák, 262
6. FEJEZET - TERÜLETI HATÉKONY ÁTLÁTHATÓSÍTÓK
6.0 Bevezetés, 277
6.1 Előnyök és hátrányok az FET-eknek, 278 
6.2 fém-oxid félvezető FET (MOSFET), 279
6.2.1 Enhancement-Mode MOSFET termináljellemzők, 281
6.2.2 kiürülési mód MOSFET, 284
6.2.3 nagyméretű egyenértékű áramkör, 287
6.2.4 MOSFET, 287 kisjelű modellje
6.3 Junction térhatás-tranzisztor (JFET), 290
6.3.1 JFET Gate-to-Source feszültségváltozás, 293
6.3.2 JFET átviteli jellemzők, 293
6.3.3 JFET kis jel ac Modell, 296
6.4 FET erősítő konfigurációk és torzítás, 299
6.4.1 diszkrét komponensű MOSFET elhajlás, 299
6.5 MOSFET integrált áramkörök, 302
6.5.1 integrált áramkörök, 303 előtérbe helyezése
6.5.2 testhatás, 305
6.6 MOSFET és JFET, 306 összehasonlítása
6.7 FET modellek számítógépes szimulációkhoz, 308
6.8 FET erősítők - Canonical konfigurációk, 312
6.9 FET erősítő elemzés, 314
6.9.1 A CS (és a forrásellenállás) erősítő, 314
6.9.2 A CG erősítő, 319
6.9.3 A CD (SF) erősítő, 323
6.10 FET erősítő tervezése, 326
6.10.1 A CS erősítő, 326
6.10.2 A CD-erősítő, 336
6.10.3 Az SF Bootstrap erősítő, 340
6.11 egyéb eszközök, 343
6.11.1 Metal Semiconductor Barrier Junction tranzisztor, 343
6.11.2 VMOSFET, 344
6.10.3 Egyéb MOS eszközök, 344
Összefoglalás, 345
Problémák, 346
7. FEJEZET - A TRANZISZTOROS ERŐSÍTŐK BIAS-STABILITÁSA
7.0 Bevezetés, 358
7.1 Az elfogultság típusai, 358
7.1.1 aktuális visszacsatolás, 359
7.1.2 feszültség és áramfeszültség, 360
7.2 A paraméterváltozások hatása - torzítási stabilitás, 362. o
7.2.1 CE konfiguráció, 363
7.2.2 EF konfiguráció, 369
7.3 dióda kompenzáció, 372
7.4 tervezése a BJT erősítő elhelyezési stabilitására, 374
7.5 FET hőmérséklethatások, 375
7.6 hőmérséklet-változások csökkentése, 377
Összefoglalás, 379
Problémák, 380

8. FEJEZET - TELJESÍTMÉNYERŐSÍTŐK ÉS TÁPELLÁTÓK

8.0 Bevezetés, 384
8.1 erősítők osztályai, 384
8.1.1 osztályú A művelet, 385
8.1.2 B-osztályú működés, 385
8.1.3 Class AB művelet, 387
8.1.4 C-osztályú működés, 388
8.2 teljesítményerősítő áramkörök - A-osztályú működés, 389
8.2.1 induktív kapcsolású erősítő, 389
8.2.2 transzformátor-kapcsolt teljesítményerősítő, 391
8.3 teljesítményerősítő áramkörök - B-osztályú működés, 395
8.3.1 komplementer szimmetria B-osztályú és -AB teljesítményerősítő, 395
8.3.2 dióda-kompenzált kiegészítő-szimmetria B-osztályú teljesítményerősítők (CSDC), 398
8.3.3 teljesítmény-számítások a B-osztályú push-pull-erősítőhöz, 401
8.4 Darlington áramkör, 408
8.5 tápegység teljesítménytranzisztorokkal, 413
8.5.1 tápegység, különálló komponenseket használva, 413
8.5.2 tápegység IC szabályozóval (három terminál szabályozó), 417
8.5.3 tápegység, háromterminál állítható szabályozóval, 421
8.5.4 magasabb áramú szabályozó, 422
8.6 kapcsoló szabályozók, 423
8.6.1 kapcsolási szabályozók hatékonysága, 425
Összefoglalás, 425
Problémák, 426

XN. FEJEZET - GYAKORLATI OPERATÍV HASZNOSÍTÓK
9.0 Bevezetés, 437
9.1 differenciálerősítők, 438
9.1.1 dc Átviteli jellemzők, 438
9.1.2 közös mód és differenciál üzemmód-nyereség, 439
9.1.3 differenciálerősítő állandó áramforrással, 442
9.1.4 differenciálerősítő egy végű bemenettel és kimenettel, 445
9.2 szinteltolás, 451
9.3 A tipikus Op-Amp, 454
9.3.1 csomagolás, 455
9.3.2 teljesítményigény, 456
9.3.3 Az 741 Op-Amp, 456
     Bias áramkörök, 457
     Rövidzárlat védelem, 457
     Bemeneti szakasz, 458
     Közepes szakasz, 458
     458 kimeneti szakasz
9.4 gyártói specifikációk, 459
9.5 Gyakorlati opciók, 459
9.5.1 nyílt hurkú feszültséggyarapodás (G), 460
9.5.2 módosított Op-Amp modell, 461
9.5.3 bemeneti eltolás feszültség (Vio), 461
9.5.4 bemeneti torziós áram (Ibias), 463
9.5.5 közös módú visszautasítás, 467
9.5.6 tápegység visszautasítási aránya, 467
9.5.7 kimeneti ellenállás, 468
9.6 Op-Amp áramkörök számítógépes szimulációja, 471
9.7 nem inverz erősítő, 473
9.7.1 bemenet és kimeneti ellenállás, 473
9.7.2 feszültségnövekedés, 475
9.7.3 többszörös bemeneti erősítő, 478
9.8 inverz erősítő, 479
9.8.1 bemenet és kimeneti ellenállás, 479
9.8.2 feszültségnövekedés, 480
9.8.3 többszörös bemeneti erősítők, 482
9.9 differenciál összegzés, 485
9.10 erősítők kiegyensúlyozott bemenetekkel vagy kimenetekkel, 489
9.11 kapcsolás több bemenet között, 492
9.12 Power Audio opciók, 493
9.12.1 Bridge Power Op-Amp, 494
9.12.2 Intercom, 495
Összefoglalás, 496
Problémák, 496
XN. FEJEZET - AZ ÁTMENETI TEVÉKENYSÉGEK FREKVENCIABIZTONSÁGA
10.0 Bevezetés, 509
10.1 erősítők alacsony frekvenciájú válaszai, 513
10.1.1 513 kisülési ellenállás erősítő alacsony frekvenciájú reakciója
10.1.2 tervezés egy adott frekvencia karakterisztikához, 518
10.1.3, az 522 közös jeladó erősítő alacsony frekvenciájú válaszai
10.1.4, 525, a közös forrás erősítő alacsony frekvenciájú válaszai
10.1.5 528 közös alaperősítő alacsony frekvenciájú válaszai
10.1.6 kisfrekvenciás válasz az emitter-követő erősítő, 529
10.1.7, 530, a forráskövető erősítő alacsony frekvenciájú válaszai
10.2 nagyfrekvenciás tranzisztoros modellek, 532
10.2.1 Miller tétel, 533
10.2.2 nagyfrekvenciás BJT modell, 534
10.2.3 nagyfrekvenciás FET modell, 537
10.3 Az erősítők nagy frekvenciájú válaszai, 538
10.3.1 nagyfrekvenciás válasz a közös emitter erősítővel, 538
10.3.2 nagyfrekvenciás válasz a közös forrás erősítőjéhez, az 542
10.3.3 nagyfrekvenciás válasz a közös alaperősítővel, 544
10.3.4 nagyfrekvenciás válasz az emitter-követő erősítő, 546
10.3.5 nagyfrekvenciás válasz a közös lefolyó (SF) erősítővel, 548
10.3.6 Cascode erősítők, 549
10.4 nagyfrekvenciás erősítő tervezése, 550
10.5 frekvencia válasz az Op-Amp áramkörökben, 550
10.5.1 Open-Loop Op-Amp Response554
10.5.2 fáziseltolás, 557
10.5.3 átütési sebesség, 557
10.5.4 tervező erősítők több opcióval, 560
10.5.5 101 erősítő, 567
Összefoglalás, 570
Problémák, 571
11. FEJEZET - VISSZAJELZÉS ÉS STABILITÁS
11.0 Bevezetés, 585
11.1 visszacsatolási erősítő megfontolások, 586
11.2 visszacsatolási típusok, 587
11.3 visszajelző erősítők, 588
11.3.1 Áramvisszajelzés - feszültség levonása diszkrét erősítőknél, 588
11.3.2. Feszültségvisszajelzés - Diszkrét erősítők áramvonása, 592
11.4 többfokozatú visszacsatoló erősítők, 594
11.5 visszajelzés az operációs erősítőkben, 595
11.6 visszacsatoló erősítők stabilitása, 599
11.6.1 rendszerstabilitás és frekvencia-válasz, 601
11.6.2 Bode grafikonok és rendszerstabilitás, 605
11.7 Frekvenciaválasz - Visszajelzés erősítő, 610
11.7.1 egypólusú erősítő, 610
11.7.2 kétpólusú erősítő, 611
11.8-tervezés hárompólusú erősítővel, ólom-kiegyenlítővel, 617
11.9 Phase-Lag Equalizer, 623
11.10 hatások a kapacitív töltésre, 624
11.11 oszcillátorok, 625
11.11.1 A Colpitts és a Hartley Oszcillátorok, 625
11.11.2 A Wien-híd oszcillátor, 626
11.11.3 A fáziseltolódás oszcillátor, 628
11.11.4 A kristály oszcillátor, 629
11.11.5 Touch-Tone generátor, 631
Összefoglalás, 631
Problémák, 633
12 FEJEZET - AKTÍV SZŰRŐK
12.0 Bevezetés, 641
12.1 integrátorok és differenciálók, 641
12.2 aktív hálózati tervezés, 645
12.3 aktív szűrők, 648
12.3.1 szűrő tulajdonságai és osztályozása, 649
12.3.2 elsőrendű aktív szűrők, 655
12.4 egyerősítő - általános típus, 666
12.5 klasszikus analóg szűrők, 668
12.5.1 Butterworth szűrők, 669
12.5.2 Chebyshev szűrők, 672
12.6 átalakítások, 674
12.6.1 alacsony áthaladás a nagy átjárású transzformációhoz, 674
12.6.2 alacsony átjáró a sáv-átviteli átalakításhoz, 675
12.7 Butterworth és Chebyshev szűrők tervezése, 676
12.7.1 aluláteresztő szűrő kialakítás, 677
12.7.2 szűrési sorrend, 677
12.7.3 Paraméter skála faktor, 680
12.7.4 High-Pass szűrő, 688
12.7.5 Band-Pass és Band-Stop szűrő tervezése, 690
12.8 integrált áramköri szűrők, 694
12.8.1 kapcsolt kondenzátor szűrők, 695
12.8.2 hatodik sorrendű kapcsolt kondenzátor Butterworth aluláteresztő szűrő, 697
12.9 Záró megjegyzések, 699
Összefoglalás, 699
Problémák, 700
13. FEJEZET - QUASI-LINEAR CIRCUITS
13.0 Bevezetés, 706
13.1 egyenirányítók, 706
13.2 visszacsatolási korlátozók, 717
13.3 komparátorok, 731
13.4 Schmitt triggerek, 735
13.4.1 Schmitt triggerek, 738
13.4.2 integrált áramkör Schmitt Trigger, 744
13.5 konverzió analóg és digitális között, 746
13.5.1 digitális analóg átalakító, 746
13.5.2 analóg-digitális átalakító, 747
Összefoglalás, 751
Problémák, 752

14. FEJEZET - HULLADOTT HULLÁMFORRÁSOK ÉS IDŐZÍTÉSI ÁRAMKÖRE
14.0 Bevezetés, 760
14.1 High-Pass RC Hálózat, 762
14.1.1 A High-Pass hálózat állandó állapota az impulzus vonatra, 766
14.2 Állandó állapotú válasz-Low-Pass RC Hálózat a pulzus vonathoz, 771
14.3 diódák, 777
14.3.1 A dióda áramkör állandó állapota az impulzus vonatra, 777
14.4 Trigger áramkörök, 781
14.4.1 Pulse Train Response, 782
14.5 Az 555 időzítő, 783
14.5.1 A relaxációs oszcillátor, 784
14.5.2 Az 555 oszcillátor, 787
14.5.3 Az 555 monostabil áramkörként, 794
Összefoglalás, 796
Problémák, 797

15. FEJEZET - DIGITÁLIS LOGIKAI CSALÁDOK
15.0 Bevezetés, 805
15.1 Digitális logika alapfogalmai, 805
15.1.1 állapot definíciók - pozitív és negatív logika, 806
15.1.2 időfüggetlen vagy záratlan logika, 807
15.1.3 időfüggő vagy Clocked Logic, 807
15.1.4 Elemi logikai függvények, 807
15.1.5 logikai algebra, 811
15.2 IC építése és csomagolása, 812
15.3 gyakorlati megfontolások a digitális tervezésben, 814
15.4 BJT-k digitális áramkörének jellemzői, 817
15.5 bipoláris logikai családok, 818
15.6 tranzisztor-tranzisztor logika (TTL), 818
15.6.1 nyitott kollektor konfigurációk, 820
15.6.2 Active Pull Up, 823
15.6.3 H-TTL és LP-TTL kapuk, 828
15.6.4 Schottky TTL kapuk, 828
15.6.5 Tri-State Gates, 829
15.6.6 eszközök listája, 831
15.7 kibocsátással összekapcsolt logika (ECL), 832
15.7.1 eszközök listája, 834
15.8 digitális áramkör jellemzői az FET-eknek, 835
15.8.1 A n-Hannel Enhancement MOSFET, 835
15.8.2 A p-Csatornafejlesztés MOSFET, 835
15.9 FET tranzisztor családok, 836
15.9.1 n-Hannel MOS, 836
15.9.2 p-Hannel MOS, 836
15.10 komplementer MOS (CMOS), 837
15.10.1 CMOS analóg kapcsoló, 841
15.10.2 CMOS eszközlisták és használati szabályok, 843
15.11 logikai családok összehasonlítása, 845
Összefoglalás, 847
Problémák, 848

16. FEJEZET - DIGITÁLIS INTEGRÁLT CIRCUITS
16.0 Bevezetés, 856
16.1 dekóderek és kódolók, 857
16.1.1 adatválasztó / multiplexer, 860
16.1.2 billentyűzet kódolók / dekóderek, 862
16.1.3 paritásgenerátorok / ellenőrzők, 864
16.2 illesztőprogramok és társított rendszerek, 864
16.2.1 A folyadékkristályos kijelző (LCD), 867
16.3 Flip-Flops, reteszek és Shift regiszterek, 868
16.3.1 Flip-Flops, 870
16.3.2 reteszek és memóriák, 875
16.3.3 Shift regiszterek, 877
16.4 számlálók, 879
16.4.1 frekvencia mérés, 886
16.5 órák, 889
16.5.1 feszültségvezérelt oszcillátor, 889
16.6 memóriák, 892
16.6.1 soros memóriák, 892
16.6.2 véletlen hozzáférésű memória (RAM), 895
16.6.3 ROM-ok és PROM-ek, 896
16.6.4 EPROM-ok, 897
16.7 több komplex áramkör, 899
16.7.1 aritmetikai logikai egység (ALU), 899
16.7.2 Full Adders, 900
16.7.3 Look-Ahead Carry Generátorok, 900
16.7.4 nagyság komparátor, 902
16.8 programozható Array Logic (PAL), 903
16.9 Bevezetés a problémákba, 903
16.9.1 Véletlen számok generálása, 904
16.9.2 mechanikus szögmérés, 904
16.9.3 A Hall-Effect kapcsoló, 905
16.9.4 A Windows időzítése, 906
16.10 Záró megjegyzések, 907
Problémák, 908

FÜGGELÉKEK
A. Micro-Cap és SPICE, 929
B. Standard komponens értékek, 944
C. A gyártók adatlapjai, 946
D. Válasz a kiválasztott problémákra, 985

    X
    Üdvözöljük a Cégünk a DesignSoft Kft.
    Lehetővé teszi a csevegést, ha segítségre van szüksége a megfelelő termék megtalálásához vagy támogatásra.
    a wpchatıco