Találjon alacsony költségű hozzáférést a TINACloudhoz a példák szerkesztéséhez vagy saját áramkörök létrehozásához
Két induktor vagy tekercs, amelyeket elektromágneses indukció köt össze, állítólag kapcsolt induktorok. Amikor váltakozó áram folyik keresztül egy tekercsen, a tekercs mágneses teret állít fel, amely a második tekercshez kapcsolódik, és feszültséget indukál ebben a tekercsben. Az a jelenség, hogy az egyik induktor indukál feszültséget egy másik induktorban, az úgynevezett kölcsönös induktivitás.
A kapcsolt tekercsek alapmodellként használhatók a transzformátorok számára, az energiaelosztó rendszerek és az elektronikus áramkörök fontos részéhez. A transzformátorokat váltakozó feszültségek, áramok és impedanciák megváltoztatására, valamint az áramkör egyik részének a másiktól való elszigetelésére használják.
Három paraméterre van szükség a párosított induktorok jellemzéséhez: kettő önindukciók, Az L1 és én2, És a kölcsönös induktivitás, L12 = M. A kapcsolt induktorok szimbóluma:
Az összekapcsolt induktorokat tartalmazó áramkörök sokkal összetettebbek, mint más áramkörök, mert a tekercsek feszültségét csak az áramuk alapján tudjuk kifejezni. A következő egyenletek érvényesek a fenti áramkörre a pontok helyével és a referencia irányokkal Látható:
Az impedanciák használata helyett:
A kölcsönös induktivitás kifejezések negatív jelet mutathatnak, ha a pontok eltérő helyzetben vannak. Az irányadó szabály az, hogy a kapcsolt tekercs indukált feszültsége ugyanolyan irányú a pontjához képest, mint a indukáló áramnak a saját pontjával a kapcsolt párnán.
A T - egyenértékű áramkör
nagyon hasznos megoldás áramkörök kapcsolt tekercsekkel.
Az egyenletek megírásával könnyedén ellenőrizheti az egyenértékűséget.
Nézzük meg néhány példán keresztül ezt.
Példa 1
Keresse meg az áram amplitúdóját és kezdeti fázisszöget.
vs (t) = 1cos (w ×tévé w= 1kHz
Az egyenletek: VS = I1*j w L1 - I * j w M
0 = I * j w L2 - Én1*j w M
Ezért: I1 = I * L2/ M; és a
i (t) = 0.045473 cos (w ×t - 90°) A
om: = 2 * pi * 1000;
Sys I1, I
1 = I1 * j * om * 0.001-I * J * om * 0.0005
0 = I * j * om * 0.002-I1 * j * om * 0.0005
end;
abs (I) = [45.4728m]
radtodeg (ARC (I)) = [- 90]
import math mint m, cmath mint c, numpy mint n
#Egyszerűsítsük az összetett nyomtatását
#számok a nagyobb átláthatóság érdekében:
cp= lambda Z : "{:.4f}".formátum(Z)
om=2000*c.pi
#Lineáris rendszerünk van
#egyenletek hogy
#meg akarjuk oldani az I1-re, én:
#1=I1*j*om*0.001-I*j*om*0.0005
#0=I*j*om*0.002-I1*j*om*0.0005
#Írja fel az együtthatók mátrixát:
A=n.array([[1j*om*0.001,-1j*om*0.0005],
[-1j*om*0.0005,1j*om*0.002]])
#Írja fel az állandók mátrixát:
b=n.tömb([1,0])
I1,I= n.linalg.solve(A,b)
print(“abs(I)=”,cp(abs(I)))
print("phase(I)=",n.degrees(c.phase(I)))
Példa 2
Keresse meg a kétpólusú egyenértékű impedanciáját 2 MHz-en!
Először a hurokegyenletek megoldásával kapott megoldást mutatjuk be. Feltételezzük, hogy az impedancia mérő árama 1 A, így a mérő feszültsége megegyezik az impedanciával. A megoldást a TINA tolmácsában láthatja.
{Hurokegyenletek használata}
L1: = 0.0001;
L2: = 0.00001;
M: = 0.00002;
om: = 2 * pi * 2000000;
Sys Vs, J1, J2, J3
J1*(R1+j*om*L1)+J2*j*om*M-Vs=0
J1 + J3 = 1
J2*(R2+j*om*L2)+J1*om*j*M-J3*R2=0
J3*(R2+1/j/om/C)-J2*R2-Vs=0
end;
Z: = Vs;
Z = [1.2996k-1.1423k * j]
import matek mint m
import cmath mint c
#Egyszerűsítsük az összetett nyomtatását
#számok a nagyobb átláthatóság érdekében:
cp= lambda Z : "{:.4f}".formátum(Z)
#Használjon hurokegyenleteket
L1=0.0001
L2=0.00006
M = 0.00002
om=4000000*c.pi
#Van egy lineáris egyenletrendszerünk
#amit meg akarunk oldani Vs,J1,J2,J3 esetén:
#J1*(R1+j*om*L1)+J2*j*om*M-Vs=0
#J1+J3=1
#J2*(R2+j*om*L2)+J1*om*j*M-J3*R2=0
#J3*(R2+1/j/om/C)-J2*R2-Vs=0
import numpy mint n
#Írja fel az együtthatók mátrixát:
A=n.array([[-1,R1+1j*om*L1,1j*om*M,0],
[0,1,0,1],
[0,om*1j*M,R2+1j*om*L2,-R2],
[-1,0,-R2,R2+1/1j/om/C]])
#Írja fel az állandók mátrixát:
b=n.tömb([0,1,0,0])
Vs,J1,J2,J3=n.linalg.solve(A,b)
Z=Vs
print(“Z=”,cp(Z))
print(“abs(Z)=”,cp(abs(Z)))
Megoldhatjuk ezt a problémát a TINA transzformátor T-egyenértékével is:
Ha kézzel akarjuk kiszámítani az egyenértékű impedanciát, akkor a delé konverzióhoz wye-t kell használnunk. Bár ez itt megvalósítható, általában az áramkörök nagyon bonyolultak lehetnek, és kényelmesebb az egyenleteket összekapcsolt tekercsekhez használni.